Napjainkban minden vállalkozásnak fontos a védjegyoltalom, hiszen manapság egy sikeres vállalkozás, illetve egy termék, vagy egy szolgáltatás sikeres értékesítése, elterjesztésének alapfeltétele a márka létrehozása, a márka köztudatba helyezése. Ez lehet egy szó, egy szimbólum, vagy ezek kombinációja, mindegyiknek az a célja, hogy a fogyasztók a terméket felismerjék, mással össze ne tévesszék, a vásárlóban kialakulhasson a termék, a márka iránti hűség.

Érdemes már a márkajelzés, illetve a logó megtervezésével, megterveztetésével egyidejű levédés, hiszen ezáltal elkerülhető az a joggyakorlatban ismert, gyakori probléma, hogy már ,,befutott”, a fogyasztók által ismertté várt szolgáltatás, termék, melyet már a vásárlók egy megszokott megjelöléssel azonosítanak, kénytelen márkajelzést váltani, mert utóbb kiderül, hogy az adott logó bizonyos okokból nem részesülhet oltalomban.  Egy ilyen jellegű változás számos hűséges fogyasztó elvesztésével járhat, mely elkerülhető a védjegy mihamarabbi oltalomba részesítésével.

Tipikus probléma a gazdasági életben, hogy le nem védett logóval rendelkező vállalkozás sikerét látva más személy is elkezd hasonló/azonos terméket, hasonló/azonos logóval terjeszteni. Ha a valaki a nem lajstromozott védjegye alapján szeretne fellépni egy új, az övével lényegileg azonos védjegybejelentéssel szemben, mindenre kiterjedően tudnia kell bizonyítani megjelölése korábbi kiterjedt használatát, míg e kötelezettség csak a törvényben meghatározott feltételek esetén hárul a korábban már lajstromozott védjegy jogosultjára.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy nem minden logó, megjelölés alkalmas oltalomra. Induló vállalkozások esetén, ha nem is kérünk azonnal védjegyoltalmat, érdemes lehet védjegykutatással leellenőriztetni a tervezett márkajelzést, annak érdekében, hogy tisztába legyünk azzal, hogy egyáltalán alkalmas-e a jelzés arra, hogy oltalomban részesüljön. Ezt az előzetes vizsgálatot tehetjük meg a védjegykutatással.

Védjegykutatás során véleményünk szerint nagy segítség jogi szakértelem igénybevétele, annak érdekében, hogy a védjegykutatást kiértékelje, a jogi helyzetet feltárja, felhívhatja a figyelmet az esetleges aggályokra, a szükséges módosításokra. Induló vállalkozás esetén a védjegykutatással olyan megjelöléssel kezdhető el kereskedelmi tevékenység, mely feltehetőleg oltalomban részesíthető a jövőben, és annak függvényében, hogy mennyire lesz sikeres az adott szolgáltatás, termék, a későbbiekben megszülethet az elhatározás az oltalom igénylésére.

A fentiekre összefüggésben szolgáltatásaink körébe tartozik:

• védjegykutatás,
• nemzeti, nemzetközi, hazai védjegyoltalmi eljárásban jogi képviselet ellátása,
• védjegybitorlás esetén felszólítások szerkesztése, polgári- és büntetőeljárások megindítása és jogi képviselet,
• egyéb védjegyeljárások során (pl. megszűnés megállapítása iránti eljárás, törlési eljárás) jogi képviselet ellátása.
• védjegyek használatához kapcsolódóan licencia, franchise és jogátruházási szerződések elkészítése

Egy gazdasági társaság tagjának halálakor az örökösöknek általában nem az az elsődleges, hogy a társaság továbbműködéséhez szükséges intézkedésekről gondoskodjanak.

A tag halála azonban drasztikus változásokat idézhet elő egy gazdasági társaság életében is. A tag jogviszonyának megszűnése különösen akkor hat ki negatívan a társaság mindennapjaira, ha így a társaság tagjainak száma a törvényi minimum alá csökken. Jelen cikkükben ezekre a társaságokra, így a közkereseti és a betéti társaságra térünk ki.

Amivel mindenképpen tisztában kell lenni e két cégforma esetében, hogy az örökös automatikusan nem lép az elhunyt tag helyébe azzal, hogy a cég részére szolgáltatott vagyoni hozzájárulás tekintetében Ő minősül a hagyatékátadó végzés értelmében örökösnek. Ahhoz, hogy az örökös a társaságba beléphessen, szükség van arra, hogy a társaság többi tagjával erről megegyezzen. 

E mellett közkereseti társaság esetében, ha a társaság tagjainak száma egy főre csökken, illetve ha egy betéti társaság  valamennyi kültagjának vagy beltagjának tagsági jogviszonya megszűnik, (így tehát akkor is, ha a társaságnak van két beltagja, de kültagja nincs) hat hónapos jogvesztő határidőn belül gondoskodni kell a társaság törvényes működésének helyreállításáról. A törvényes működést vagy a tag „pótlásával” vagy a társaság átalakulásával lehet helyreállítani.

Mivel a hat hónapos határidő a jogviszony megszűnésének napján, azaz a halál bekövetkezésének napján kezdődik és e határidő jogvesztő, attól függetlenül kell ezen idő alatt a működés helyreállításáról gondoskodni, hogy a halálról a társaság többi tagja pontosan mikor szerzett tudomást, illetve, hogy a hagyatéki eljárás befejeződött-e.

Mivel jogvesztő határidőről van szó, nincs kimentési lehetőség – a hat hónap elteltével a cég a törvény erejénél fogva megszűnik.

Nagyon fontos tehát, hogy amennyiben a hagyaték között társasági részesedés fellelhető, vagy a tudomást szerzünk arról, hogy a társaság egyik tagja elhalálozott, minél hamarabb tegyünk lépéseket a társaság helyes működésének biztosítása érdekében, melyhez mindenképpen ajánlott ügyvéd segítségét igénybe venni.

Jól látható, hogy a Felnőttképzési törvény módosítása még most is számos bizonytalanságot hordoz magában.

De pontosan miről is van szó?

A Felnőttképzési törvény módosítása értelmében ma már felnőttképzési tevékenységnek minősülnek azok a képzések is melyek nem tartoznak köznevelési intézmény, szakképző intézmény és a felsőoktatási intézmény alapfeladatába, tehát az ún. szabadpiaci képzések is, akkor, ha ezek szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányulnak és szervezetten valósulnak meg.

Miért került sor erre a változásra?

A módosítást bevezető jogszabály indokolása szerint a változás indoka többek között az, hogy a piacon jelenlévő különböző típusú és elnevezésű képzések tartalma és struktúrája ismert legyen, a felnőttképzés tartalma és kimenete a piaci igényekhez igazíthatóvá váljon.

Hogyan lehet megállapítani egy képzésről, hogy megfelel-e ezeknek a követelményeknek és miért található különböző felületeken más-más értelmezés?

Lényeges, hogy nem a képzés elnevezése, hanem a tényleges tartalma az irányadó. Ez természetesen mindkét irányból igaz, tehát előfordulhat az, hogy annak ellenére, hogy a szolgáltatás elnevezése oktatás, valójában tanácsadást takar és nem tartozik a törvény hatálya alá, és fordítva is. (Persze nem szerencsés a szolgáltatást oktatásként, képzésként hirdetni, ha valójában nem az.)

Az egyik legnagyobb értelmezési problémát az okozza, hogy a jogszabály nem tartalmaz definíciót arra vonatkozóan, hogy a jogalkotó pontosan mit ért szervezettség alatt. Mivel azonban a kérdésben még nincsen joggyakorlat, így a képzések vizsgálata során nem hagyatkozhatunk olyan korábbi döntésekre sem, amelyekből a hatósági jogértelmezés megismerhető lenne.

Ugyan az Innovációs és Technológiai Minisztérium kiadott egy, az értelmezést segítő példatárat, az abban szereplő felsorolást sem lehet kőbevésettnek tekinteni (az egyes képzési típusok ugyanis más-más jelentéssel bírnak a minisztérium értelmezése és a köznapi értelmezés szerint, például ilyen a sokat emlegetett workshop is).

Fontos azonban felismerni, hogy minden eset egyedi, és csak az adott (képzési)program felépítésének és céljának részletes vizsgálatát követően lehet felelősségteljes megállapítást tenni arról, hogy kiterjed-e a törvény hatálya az adott képzésre.

Ebben a körben nincs jelentősége annak, hogy a tevékenység folytatója szervezet vagy éppen egyéni vállalkozó, ahogy annak sem, hogy a képzési és oktatási tevékenységet ingyenesen vagy díj ellenében, online vagy offline végzi.

És mi a helyzet a belső képzésekkel?

A jogszabály jelenlegi formája nem tartalmaz kivételt a belső képzésekre vonatkozóan, így amennyiben a szervezeten belül megvalósuló képzés a Felnőttképzési törvény szerinti felnőttképzés definíciójának megfelel, úgy a jogszabályi előírások, vagyis például a bejelentési kötelezettség a belsőképzésre is kiterjed.

És ez mit jelent a gyakorlatban?

Amennyiben egy adott képzés a jogszabály hatálya alá tartozik, úgy attól függően, hogy engedélyköteles vagy bejelentésköteles tevékenységről van szó, bejelentéssel vagy engedély kiadása iránti kérelemmel kell fordulni a felnőttképzési államigazgatási szerv felé, vagyis a Pest Megyei Kormányhivatal felé, mely eljárást elektronikus úton kell megindítani.

Mi történik, ha nem jelentünk be egy bejelentésköteles képzési tevékenységet?

Ebben az esetben a felnőttképzési államigazgatási szerv megtiltja a tevékenység folytatását és bírságot szab ki.

Érdemes tehát valamennyi képzési tevékenységet áttekinteni és az interneten keringő felsorolások helyett a jogszabály fogalommeghatározásával összevetni azt, így megbizonyosodhatunk arról, hogy az adott képzésre kiterjed-e a Felnőttképzési törvény hatálya.